a gyerek..

mit csinálok rosszul, hogy állandóan náthás? köhécsel sok hete. hol megy, hol nem megy oviba. szed vitamint, azonnal otthon marad, ha kicsit is gyanús (igen, tudom, más gyerek ennyivel simán bemegy oviba, igen...tudom). orrot szívunk, köptetünk, calciumot szedünk. és mégis, 1 hét ovi, 1 hét otthon. aztán 2 nap otthon, de komoly baj nincs, kockásra unja magát, hát 2 nap ovi. orvos megint. komoly baj nincs. köhög, kicsit taknyos. és én állandóan aggódom, mikor tör ki rajta valami? mikor lesz megint beteg? mikor kell megint megoldani, hogy ki vigyázzon rá? megértetni a nagyszülőkkel, hogy persze, nem lázas és még betegnek sem tűnik, de nem akarom, hogy menjen. mert tudom, hogy nem fújja magától az orrát. és hogy 1, nem kifújt orrú nap is heteket jelenthet itthon...egyetlenegyszer próbáltam nem túlaggódni a dolgot. rá 2 hétre tüdőgyulladása lett. rá 1 hónapra megint. annyira köhögött, hogy bevérzett a szeme. sosem felejtem el....
vajon egyszerűen csak gyenge az immunrendszere vagy valójában nem csípi az ovit? ki tudja...de azt mondja szereti. és mindig kérdezi, mikor megyünk már. tanácstalan vagyok. a bölcsiben is túl későn kapcsoltam, hogy szomorú. nem tartom magam jó anyának.